Összefoglalás


hide:

  • toc

=== "Normál"

## Fogalmak

- racionalizmus
- felvilágosodás
- heliocentrikus világkép
- teizmus, deizmus, ateizmus
- szabadkőművesek
- Montesquieu-i államelmélet
- hatalmiágak
- népfelség elve/népszuverenitás
- cenzus
- merkantilizmus
- védővám
- szabad verseny
- puritánok
- alkotmányos monarchia
- Independensek
- rövid parlament
- hosszú parlament
- csonka parlament
- köztársaság
- Jognyilatkozat
- kétkamrás országgyülés
- miniszterelnök
- restauráció
- halasztó vétó
- kontinentális hegemónia
- hatalmi egyensúly
- társadalmi szerződés
- jogegyenlőség
- felelős kormány
- farmergazdálkodás
- függetlenségi nyilatkozat
- elnök
- Monroe-elv
- Labdaházi eskü
- metrikus rendszer
- assignata
- jakobinus
- girond
- terror
- diktatúra
- statárium
- kontinentális zárlat
- Szent Szövetség

## Személyek

- Isaac Newton
- Nikolausz Kopernikusz
- Charles Louis Montesquieu
- Jean-Jacques Rousseau
- Adam Smith
- I. Stuart Jakab
- I. Károly
- II. Károly
- II. Jakab angolok
- Oliver Cromwell
- Orániai Vilmos (III. Vilmos)
- Nagy Katalin cárnő
- George Washington
- Benjamin Franklin
- Thomas Jefferson
- XVI. Lajos
- Maximilien Robespierre
- Daton
- Bonaparte (I.) Napóleon
- Nelson admirális
- I. Sándor orosz cár
- Kutuzov marsall
- Wellington hercege

## Évszámok

- uralkodók dátuma
- 1801 UK
- 1689 Jognyilatkozat
- rövid parlament 1640
- csonka parlament 1649
- I. Károly kivégzése 1649
- Dicsőséges forradalom 1688
- hétéves háború 1756-1763
- Bostoni teadélután 1773
- Függetlenségi háború 1775-1783
- Függetlenségi Nyilatkozat 1776
- 1787 USA alkotmány
- Francia forradalom 1789
- Valmy-i csata 1792
- XVI. Lajos kivégzése 1793
- Waterloo-i csata 1815

## Esszé

- Az alkotmányos monarchia jellenzői Angliában.
- A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
- Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alaokérdései.

=== "Kiegészített"

## Fogalmak

- **Racionalizmus**: Filozófiai irányzat, amely a tudást az észre és logikus gondolkodásra alapozza, nem a hitre vagy tapasztalatra. A XVII-XVIII. században erősödött meg, például Descartes és Leibniz munkáiban, hangsúlyozva, hogy a világ törvényei racionálisan megismerhetők.
- **Felvilágosodás**: A XVIII. század európai szellemi mozgalma, amely a racionalizmust, a tudományt és az emberi jogokat helyezte előtérbe. Célja a társadalom jobbítása, a babonák és zsarnokság elleni harc. Főbb eszméi: szabadság, egyenlőség, testvériség; képviselői: Voltaire, Rousseau, Montesquieu.
- **Heliocentrikus világkép**: A Nap-központú világnézet, ahol a Föld és a bolygók a Nap körül keringenek. Kopernikusz fejlesztette ki a XVI. században, ellentétben a geocentrikus (Föld-központú) modellel.
- **Teizmus, deizmus, ateizmus**:
  - **Teizmus**: Hit abban, hogy Isten aktívan részt vesz a világban a teremtés után is, irányítja az eseményeket.
  - **Deizmus**: Isten teremtette a világot, de utána nem avatkozik be; a világ törvényei önállóan működnek (pl. Voltaire nézetei).
  - **Ateizmus**: Isten létének teljes tagadása.
- **Szabadkőművesek**: Titkos társaságok hálózata a XVIII. században, páholyokban szerveződve. Beszélgettek tudományról, filozófiáról; jelszavaik: egyenlőség, testvériség, szabadság. Nem egységesek, de felvilágosodás-pártiak voltak.
- **Montesquieu-i államelmélet**: Montesquieu "A törvények szelleméről" című művében kidolgozott elmélet, amely a hatalmi ágak szétválasztását javasolja (törvényhozó, végrehajtó, bírói) a zsarnokság elkerülésére. Az ágak egymást ellenőrzik.
- **Hatalmi ágak**: Montesquieu elmélete alapján: törvényhozó (parlament), végrehajtó (kormány), bírói (bíróságok). Függetlenek egymástól, hogy megakadályozzák a hatalom koncentrálódását.
- **Népfelség elve/népszuverenitás**: A hatalom a néptől ered, nem az uralkodótól vagy Istentől. Rousseau szerint közvetlen (nép közvetlenül dönt), Montesquieu szerint közvetett (választott képviselők révén). Cenzusos választójoggal korlátozva (vagyon, műveltség alapján).
- **Cenzus**: Választójogi korlátozás, ahol csak bizonyos vagyonnal, műveltséggel, nemmel vagy életkorral rendelkezők szavazhatnak. Pl. a XVIII. században kizárta a szegényeket és nőket.
- **Merkantilizmus**: Gazdaságpolitika a XVII-XVIII. században (pl. Colbert alatt), amely az állami beavatkozást, védővámokat és exportot hangsúlyozza az aranyfelhalmozás érdekében. Cél: erős nemzeti gazdaság.
- **Védővám**: Vámok, amelyek védik a hazai ipart a külföldi versenytől, növelve az import árát. Merkantilizmus része.
- **Szabad verseny**: Fiziokraták (pl. Quesnay, Turgot) és Adam Smith elve: laissez-faire, ahol az állam nem avatkozik be a gazdaságba, a piac önszabályozó. Mindenből annyit termelnek, amennyi kell.
- **Puritánok**: Anglikán egyház radikális reformerei, kálvinisták, akik elutasítják a katolikus elemeket (pl. püspököket). Angliában a polgárháborúban kulcsszerepük volt.
- **Alkotmányos monarchia**: Rendszer, ahol az uralkodó hatalma korlátozott alkotmánnyal, parlamenttel. Pl. Anglia 1689 után: király szimbolikus, parlament dönt.
- **Independensek**: Radikális puritánok Angliában (vezetője: Oliver Cromwell), akik az egyház teljes függetlenségét akarták, nélkülözve központi szervezetet.
- **Rövid parlament**: 1640-ben I. Károly hívta össze, de csak 3 hétig tartott, mert sérelmeket soroltak fel, és a király feloszlatta.
- **Hosszú parlament**: 1640-1653-ig tartott Angliában, cél: felelős kormány, király korlátozása. Polgárháborúhoz vezetett.
- **Csonka parlament**: 1649-ben, "rump parliament", ahol kizárták a mérsékelteket; csak independensek és levellerek maradtak, kivégezték I. Károlyt.
- **Köztársaság**: Angliában 1649-1660, valójában Cromwell katonai diktatúrája. Protectorátus néven.
- **Jognyilatkozat**: 1689-es angol Bill of Rights: alkotmányos monarchia alapja, parlament jogai, király korlátozása.
- **Kétkamrás országgyűlés**: Parlament két háza: felsőház (House of Lords, arisztokraták) és alsóház (House of Commons, választottak).
- **Miniszterelnök**: Anglia első: Robert Walpole (XVIII. sz.), kormány vezetője, parlamentnek felelős.
- **Restauráció**: 1660-ban Angliában a Stuartok visszatérése, alkotmányos monarchiával.
- **Halasztó vétó**: Király joga törvények halasztására, de nem végleges vétóra (pl. alkotmányos monarchiában).
- **Kontinentális hegemónia**: Egy hatalom uralma Európában (pl. Franciaország elleni angol politika elkerülése).
- **Hatalmi egyensúly**: Angol külpolitika: egyensúly fenntartása Európában, hogy ne legyen hegemónia.
- **Társadalmi szerződés**: Locke elmélete: emberek természetes jogai (élet, szabadság, tulajdon); kormány védi ezeket, különben felkelés jogszerű.
- **Jogegyenlőség**: Mindenki egyenlő a törvény előtt, feudális kiváltságok megszüntetése (pl. francia forradalomban).
- **Felelős kormány**: Kormány a parlamentnek felelős, nem a királynak (pl. hosszú parlament célja).
- **Farmergazdálkodás**: Amerikai Északon: önálló gazdák saját földön, önerőből fejlesztenek, iparral (manufaktúrák).
- **Függetlenségi nyilatkozat**: 1776, USA: felvilágosodás alapelvei, jogok, Anglia elleni függetlenség.
- **Elnök**: USA végrehajtó hatalom vezetője, 4 évre választott, elektorokon keresztül.
- **Monroe-elv**: 1823, USA izolacionizmusa: Amerika az amerikaiaké, Európa ne avatkozzon be.
- **Labdaházi eskü**: 1789, francia harmadik rend esküt tesz a nemzetgyűlésben alkotmány kidolgozására.
- **Metrikus rendszer**: Francia forradalom reformja: méter, kilogramm stb., egységes mérés.
- **Assignata**: Francia forradalomban egyházi birtokok alapján kibocsátott papírpénz, inflációhoz vezetett.
- **Jakobinus**: Radikális francia forradalmi klub, Robespierre vezetésével; terrorral védték a forradalmat.
- **Girond**: Mérsékelt republikánusok Franciaországban, háború-pártiak, jakobinusok ellenségei.
- **Terror**: Jakobinus diktatúra alatt (1793-1794): tömeges kivégzések gyanúsak ellen, 35 ezer áldozat.
- **Diktatúra**: Jakobinus időszak: forradalmi bizottságok irányítanak, terrorral.
- **Statárium**: Gyorsított bírósági eljárás, halálos ítéletekkel (jakobinus terror eszköze).
- **Kontinentális zárlat**: Napóleon 1806-os rendelete: Európa bojkottálja Angliát, de kudarc.
- **Szent Szövetség**: 1815, orosz, osztrák, porosz szövetség forradalmak leverésére.

## Személyek

- **Isaac Newton (1643-1727)**: Angol fizikus, matematikus; mechanika törvényei, gravitáció; alapozta a racionalizmust.
- **Nikolausz Kopernikusz (1473-1543)**: Lengyel csillagász; heliocentrikus világkép kidolgozója.
- **Charles Louis Montesquieu (1689-1755)**: Francia gondolkodó; hatalmi ágak elmélete, "A törvények szelleméről".
- **Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)**: Svájci-francia filozófus; társadalmi szerződés, népszuverenitás, "Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről".
- **Adam Smith (1723-1790)**: Skót közgazdász; "A nemzetek gazdagsága", szabad piac elmélete.
- **I. Stuart Jakab (uralkodott: 1603-1625)**: Anglia és Skócia királya; perszonálunió, katolikus hajlamok.
- **I. Károly (uralkodott: 1625-1649)**: Anglia királya; abszolutizmus kísérlete, polgárháborúhoz vezetett; kivégezték.
- **II. Károly (uralkodott: 1660-1685)**: Anglia királya; restauráció után, katolikus hajlamok.
- **II. Jakab (uralkodott: 1685-1688)**: Anglia királya; katolikus, parlament mellőzése; dicsőséges forradalommal megbuktatták.
- **Oliver Cromwell (1599-1658)**: Angol hadvezér, independens vezető; köztársaság protectorja, katonai diktatúra.
- **Orániai Vilmos (III. Vilmos) (uralkodott: 1689-1702)**: Holland származású angol király; dicsőséges forradalom, protestáns, alkotmányos monarchia.
- **Nagy Katalin cárnő (uralkodott: 1762-1796)**: Orosz cárnő; felvilágosult abszolutizmus, terjeszkedés (Balkán, Szibéria).
- **George Washington (1732-1799)**: Amerikai hadvezér, első elnök (1789-1797); függetlenségi háború vezetője.
- **Benjamin Franklin (1706-1790)**: Amerikai feltaláló, diplomata; Szabadság Fiai, függetlenségi nyilatkozat.
- **Thomas Jefferson (1743-1826)**: Amerikai politikus, harmadik elnök (1801-1809); függetlenségi nyilatkozat szerzője.
- **XVI. Lajos (uralkodott: 1774-1792)**: Francia király; forradalom alatt kivégezték 1793-ban.
- **Maximilien Robespierre (1758-1794)**: Francia jakobinus vezető; terror irányítója, guillotine-nal kivégezték.
- **Danton (Georges Danton, 1759-1794)**: Francia forradalmár; jakobinus, de mérsékelt; Robespierre kivégeztette.
- **Bonaparte (I.) Napóleon (uralkodott császárként: 1804-1814/1815)**: Francia hadvezér, császár; hadjáratok, Code Civil; Waterloo után száműzték.
- **Nelson admirális (Horatio Nelson, 1758-1805)**: Angol tengernagy; Trafalgar, Egyiptom; meghalt Trafalgarnál.
- **I. Sándor orosz cár (uralkodott: 1801-1825)**: Orosz cár; Napóleon elleni koalíció, Szent Szövetség.
- **Kutuzov marsall (Mihail Kutuzov, 1745-1813)**: Orosz hadvezér; felperzselt föld taktika Napóleon ellen.
- **Wellington hercege (Arthur Wellesley, 1769-1852)**: Angol hadvezér; Waterloo győztese.

## Évszámok

- **Uralkodók dátuma**: Lásd a személyeknél (pl. I. Stuart Jakab: 1603-1625).
- **1801 UK**: Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága megalakul (Act of Union).
- **1689 Jognyilatkozat**: Angol Bill of Rights; alkotmányos monarchia alapja dicsőséges forradalom után.
- **Rövid parlament 1640**: I. Károly hívta össze, de feloszlatta 3 hét után sérelmek miatt.
- **Csonka parlament 1649**: Rump parliament; I. Károly kivégzése.
- **I. Károly kivégzése 1649**: Angol polgárháború vége, köztársaság kezdete.
- **Dicsőséges forradalom 1688**: II. Jakab megbuktatása, Orániai Vilmos trónra lépése vér nélkül.
- **Hétéves háború 1756-1763**: Globális háború; Anglia győz, gyarmatok növekedése; Amerikában francia vereség.
- **Bostoni teadélután 1773**: Amerikai tiltakozás angol adók ellen; teát dobnak a tengerbe.
- **Függetlenségi háború 1775-1783**: Amerikai gyarmatok Anglia ellen; Versailles-i béke függetlenséggel.
- **Függetlenségi Nyilatkozat 1776**: USA alapdokumentuma, jogok kinyilvánítása.
- **1787 USA alkotmány**: Szövetségi rendszer, hatalmi ágak; ratifikálva 1788-ban.
- **Francia forradalom 1789**: Július 14., Bastille ostroma; rendi országgyűlés, nemzetgyűlés.
- **Valmy-i csata 1792**: Francia győzelem poroszok ellen; köztársaság kikiáltása.
- **XVI. Lajos kivégzése 1793**: Guillotine-nal; jakobinusok hatalma.
- **Waterloo-i csata 1815**: Napóleon végső veresége Wellington ellen; száműzetés.

## Esszé

- **Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában**: Vázlat: Dicsőséges forradalom (1688) után; Jognyilatkozat (1689); hatalmi ágak szétválasztása; parlament felsőbbsége (kétkamrás); király szimbolikus (halasztó vétó); felelős kormány (miniszterelnök); példák: II. Jakab bukása, Orániai Vilmos.
- **A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján**: Vázlat: Racionalizmus, szabadság, egyenlőség; előzmények: Newton, Kopernikusz; képviselők: Locke (társadalmi szerződés), Montesquieu (hatalmi ágak), Rousseau (népszuverenitás); gazdaság: merkantilizmus vs. fiziokraták (Adam Smith); források: "A törvények szelleméről", "Társadalmi szerződés".
- **Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapelvei**: Vázlat: 1789, francia forradalom; jogegyenlőség, szabadság, tulajdon; népfelség; befolyás: Jefferson, Rousseau; hatása: feudális rendszer vége, reformok (metrikus rendszer, assignata).